A SZINTÉZIS Szabadegyetem elsősorban szemléletformáló, inspiratív, új létperspektívákat kínáló iskola, amely mindenekelőtt egy átfogóbb világkép kialakításában kíván segítséget nyújtani.

Oktatási rendszerünk hallgatóinak nem szakmai végzettséget, vagy valamely részterületen való elmélyülést ad, hanem érettebb önismeretet nyújt a világ tükrének és a sors rejtett folyamatainak megismertetésével. Az önismeret útján érthetőbbé válnak sorsunk összefüggései, világosabbá életfeladataink felismerési- és megoldási lehetőségei. Iskolánk egyedülálló módon hozza szintézisbe a különböző korok és kultúrák tudását a modern ismeretekkel, kellő nyitottsággal és egyben józan mértékkel vonva le azokból a ma emberének szóló tanulságokat.

A SZINTÉZIS Szabadegyetem alapító fővédnöke Szepes Mária (†) Köztársaság Középkereszt Érdemrenddel kitüntetett írónő, tudományos fővédnöke Prof. Dr. László Ervin filozófus, a Római Klub tagja, a nemzetközi Budapest Klub alapító elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akit a közelmúltban Béke Nobel-díjra is jelöltek. (bővebben)

Az iskola szakmai igazgatója Paulinyi Tamás író, pszi-kutató, a SZINTÉZIS Egyesület elnöke, alelnök Dr. Héjjas István mérnök, író, buddhista gondolkodó. A SZINTÉZIS Szabadegyetem iskolatanácsának további tagjai Orosz Katalin transzperszonális pszichológus, illetve Fürjes Benke Katalin titkár.

A SZINTÉZIS Szabadegyetem, valamint a SZINTÉZIS Egyesület 2008. július 17-én a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában 00646-2008 szám alatt került bejegyzésre.

Szintetizátorok 🙂

Fürjes Benke Katalin

1969-ben születettem Budapesten. Reklám-menedzseri végzettségem alapján 1993-tól természetgyógyászati területeken végeztem szervezői munkát, 1997 óta pedig a Szepes Mária fővédnökségével létrejött Szintézis Szabadegyetem vezetőségi tagja és iskolatitkára vagyok. Az iskola egyik alapítójaként, és a Szintézis Egyesület tiszteletbeli elnökeként máig a Szintézis adminisztratív ügyeit koordinálom, egyben a szakmai szervezőcsoport egyik vezető tagjaként is munkálkodom. A szabadegyetem arculattervezésében is meghatározó munkát végzek.

Elvégeztem a Hospice képzést, s idősgondozóként évekig az egészségügyben is tevékenykedtem, 2014/2015-ben a Szintézisen önállóan indítottam el egy oktatási évet “Spirituális Lélekvezetés” címmel – a halál, a haldoklás és a gyász méltósága témájában. 2000-ben alapító és vezetőségi tagja lettem az első magyarországi japándob-csoportnak, a KIYO KITO TAIKO együttesnek, amelyben dobos tevékenységem mellett menedzseri munkát is végeztem. Szintén egyik alapítója és máig oszlopos tagja vagyok a Szintézis sámándob-csoportnak, illetve társvezetője a szabadegyetem táborainak és elvonulásos gyakorlatainak.

Évtizedek óta foglalkozom asztrológiával, buddhista filozófiával és tradicionális jógával, illetve egészségtudatos életmóddal. Az iskola rendezvényein rendszeres jógafoglalkozásokat tartok. Eddigi munkásságomért 2015-ben – Vásáry Tamás karmesterrel és Paulinyi Tamás író, pszi-kutatóval együtt – Szepes Mária Díjjal tüntettek ki.

1962-ben születtem Budapesten. Különös gyerekkorom megtanított a történéseket át- és újraértékelni, szükségessé tette a dolgok viszonylagosságának megértését és egy saját, sok oldalról áttekinthető, az értelem és az érzelem számára is elfogadható világkép kialakítását. Erről a felnőtté érésről a „BÓLÉBÁL” című önéletrajzi regényemben írok.

Művészcsaládban nevelkedve magam is művésszé váltam, rajzoltam, fotóztam, kerámiáztam. Ezt az érzékenységet több mint húsz éve verseimben és szépírói munkámban mutatom fel, adom át a világnak. Ugyanennyi ideje kutatom a tudat rejtélyes birodalmát, amelyben a rációnak és az intuíciónak, a tudásnak és a belső bizonyosságnak ugyanannyi szerep jut. Ezt a sokszínűséget képviseli iskolám, a SZINTÉZIS szabadegyetem, ami az emberi lélek és sors rugóit a hagyományok és a modern tudomány, a filozófia és a művészet tükrében is vizsgálja.

Tudásom továbbadását mindig kötelességemnek éreztem, fiatalkoromtól tanulva tanítottam, álltam humánus ideológiák élére, szerveztem, vezettem közösségeket. Fontosnak tartom az emberi lélek ítéletmentes megismerését és elfogadását minden tökéletlenségével, ami hitem szerint a fejlődéshez elengedhetetlen. Távol állnak tőlem a dogmák és a tekintélyelvű kinyilatkoztatások, az álszentségek és az áltudományok.

A lelki egészség elengedhetetlen részének érzem a humort és a mindenen felülemelkedni képes derűt, úgy gondolom, hogy nem lehet igazán komoly az, ami a tréfát nem viseli el. Hiszek abban, hogy kiútként mindenben felismerhető a szépség, aminek felfedezése és megélése belső erőinket tárja fel. Mindezek miatt a filozófiák nyelvében is szükségnek érzem, hogy az etika szépségét éreztetni tudja.

Előadásaimban sokoldalú alkatom tálentumait keltem életre, mindig is a magunkkal szembeni őszinteség és a humánum fontosságát hangsúlyozva, ami a minden emberben élő bölcsesség megismerését célozza csakúgy, mint emberi lényünk megérthető, elfogadható és megszerethető gyermeki vonásait. Hiszem, hogy a nagy szavakon túlmutatnak a szerepeken túllépő egymás felé fordulások és a kézfogások. Tanításaimat így a történések okainak tisztán láttatása, a humanista jóindulat és a bölcsességek önmagunkban való felismertetése fémjelzi.

Oldal megosztása