Egy nehéz kérdésre hallhatunk frappáns választ. A gyerekeket mindenki félti, mégis kitesszük őket gyógyszerártalmaknak, ugyanakkor a kannabinoidokban rejlő megtartó erőtől spekulatíve félünk. A hozzáállásunk módosításával nyílik meg az út a segítség előtt, helyére kell tenni saját félelemeinket. Fel kell ismerni az endokannabinoid rendszer képességeit, hogy megnyugodhassunk afelől, hogy jó kezekben tudhatjuk a regenerációt, ha sikerül az endokannabinoid rendszerünket aktiválni.
Humán beállítottságom végig kísérte pályámat. A pedagógusként eltöltött évek éppúgy formáltak, mint az írott médiában, majd a befektetések világában eltöltött „élményévek”, de mindvégig az emberek segítését, jó irányba indítását tartottam a legfontosabb feladatomnak. Az évek, az élmények, és a folyton változó környezetem tapasztalata hozta, irányította a mai technokrata világ szemléletének átértékelését, és kialakult bennem a természet, a saját életünk irányító szerepének elismerése, tisztelete, védelme. Igyekszem ebben minden új és régi utat megtalálni és megosztani azokkal, akik hasonlóan fontosnak tartják szeretteik, környezetük életét, jövőjét. Hiszek az összefogás erejében!
