“Élj úgy, hogy ha lepereg előtted életed filmje, érdemes legyen végignézni!”

Klein Csaba vagyok az Everness fesztivál egyik alapítója és a legelejétől a vezetője. A fesztivál előtt 10 évvel indítottam el egy spiri életmódközpontot Angyalszív néven, melynek részeként sok tábort is szerveztünk, ami kicsit a fesztivál alapját is adta, mert a napirend nagyon hasonlított a fesztiváléhoz. Az egyik ilyen táborban fogalmazódott meg az Everness alap koncepciója is, természetesen még nem ilyen néven és nem ennyire kiforrva.
A 2013-as első fesztivál után azt mondtam, hogy ezt akarom csinálni, mert minden egyes része boldogsággal tölt el és hozzátesz az életemhez, ráadásul olyan közegben lehetek, mely fontos és felemelő számomra.
Az elmúlt évek teljesen átalakították az életemet, tágították a komfortzónámat és olyan képességeket hoztak felszínre bennem, amik létezéséről nem is tudtam. Világéletemben távol állt tőlem a szereplés, mások elé kiállás, most pedig egy fesztiválszezonban 8-10 interjút adok tv-ben rádióban, olykor milliós nézettségű műsorokban. Az önértékelésemen és önbizalmamon is sokat formált, anno el sem tudtam volna képzelni, hogy egy ekkora feladatot és rendszert képes vagyok átlátni és irányítani.
Eredetileg rendszerszervező informatikus vagyok és évekig grafikával is foglalkoztam, mindezt 20 éves korom óta saját vállalkozásokban, mely időszak alaposan megtanította, hogy milyen az, amikor az ember csak magára számíthat, és ha nem hoz jó döntést, akkor egy ideig szűkös anyagi körülmények közt fog élni.
Jelenleg az Everness teszi ki az életem “munka” részét, 2013. óta nem foglalkozom más vállalkozással sem és jelenleg nem is vágyom másra.
Az idén előszőr az előkészületeknél és a fesztiválon nem tartozik hozzám közvetlenül semmi feladat, mert a szervezői csapat mérete már megkövetelte, hogy egy plusz vezetői réteg kerüljön az irányításom alá, így az operatív feladatokat mások végzik el ettől az évtől, így a kapacitásom nagy részét olyan feladatokra tudom fordítani, melyekre eddig nem volt időm, de fontosak a fesztivál szempontjából, ilyenek a pályázatok, támogatók és az egész struktúra átgondolása, újratervezése.
Azt várom magamtól, hogy az eddigi években kialakított folyamatok gördülékenyen valósuljanak meg és a felmerülő új kihívásokat a leghatékonyabban tudjuk kezelni és beépíteni a rendszerünkbe. Azt szoktam mondani, hogy ha egész évben jól dolgoztam, akkor az abban nyilvánul meg, hogy a fesztiválon nem lesz dolgom.
A lelki fejlődésemet napi rendszeres meditációval támogatom meg és jelenleg a szakdolgozatomat írom a Buddhista főiskola vallásbölcseleti szakára, természetesen Everness témában (“A tudatosság megközelítési módszerei korunkban” címmel). Folyamatosan járok önismereti csoportokba, annak megfelelően, hogy hol látok valami elakadást a személyiségfejlődésemben, vagy milyen korlátokba ütközök magammal kapcsolatban, ami gátolja akár a saját, akár az Everness haladását. Rendszeresen futok, focizok és edzőterembe járok, hogy az “ép testben ép lélek” is megvalósulhasson.
A célom, hogy a tudatosság minél szélesebb körben legyen alap és az emberek nyissák fel végre a szemüket, vegyék a kezükbe az életük irányítását, ezáltal ne legyenek kiszolgáltatva a tömegmanipuláló folyamatoknak és találjanak rá saját értékeikre és útjukra. Ennek egyik eszköze az Everness fesztivál, de sok tennivaló van még ezen az úton, mely túlnyúlik a fesztivál adta kereteken és lehetőségeken, ezért folyamatosan új utakat és lehetőségeket keresünk/találunk ahhoz, hogy a világot kicsit boldogabbá tegyük.
Fontosnak tartom, hogy újra és újra rá tudjak csodálkozni a világra és a klisékből kitörve új lendülettel folyamatosan formáljam a világképemet és reagálni tudjak a változásokra, feladatokra, ezáltal inspirálva másokat is a saját korlátaik átlépésére…