Európa Akadémia

Szakmai Önéletrajz-2020

1955-ben születtem Abádszalókon. Édesapám 25 évig volt tsz-elnök, tisztességes, egyenes és kemény ember volt, egész életemben minta marad számomra, ahogyan törődött mindenki bajával, segített a hozzá fordulókon. Sokáig vonattal utaztam haza szülőfalumba, gimnazistaként, egyetemistaként, s néha még mostanában is, s a szívem belesajdult, amikor – megtudván, hogy hová utazom – legendákat kezdtek mesélni nekem Róla, s nem tudták, hogy a lánya vagyok. Évtizedekkel a halála után is él az emberek lelkében.

A kitartást, az erőt, az emberekbe vetett hitet, a tenni akarást, a hihetetlen munkabírást és munkaszeretet kaptam Tőle.

Édesanyám ágáról a kemény, hajlíthatatlan magyar paraszt él bennem, akit nem törnek le a nehézségek. A probléma mindig feladat, melyet meg kell oldani, az akadály leküzdése mindig egy másik szintre visz át. Édesanyám támasz, biztonság és példa számomra. 86. évében van, rengeteget dolgozik, de mindig kész arra, hogy bárkinek segítsen.

Az általános iskolában nekem mindig jobban és többet kellett teljesítenem, mint a többieknek, hiszen én a „tsz-elnök” gyereke voltam.

Az olvasás volt a mindenem. 8 évesen már a Háború és békét, a Csendes Dont olvastam. 14 éves koromra elolvastam a klasszikusokat, Ady, József Attila szólt leginkább hozzám, szavalóversenyeket nyertem. Az irodalommal szerettem volna foglalkozni, jól írtam, a veleszületett magyar irodalmi és nyelvi érzékemet egy nagyszerű irodalomtanárnő – Kállay Mária – csiszolgatta, építgette, fejlesztette. Kitűnő, nagy tudású pedagógus volt, jellemző magyar sors: öngyilkos lett, sírját ma is édesanyám gondozza.

Gimnáziumba Szegedre kerültem, több mint 200 km-re szülőfalumtól. Angol-orosz tagozatra jártam a nagy hírű Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumba. Nem volt könnyű az első év. Az osztály két részre szakadt, mi, angol-oroszosok – a „vidékiek” -, s az osztály másik fele, a francia-oroszosok, Szeged „krémjének” gyerekei. Első év végére tudtuk megmutatni, hogy bennünk mennyi érték, képesség, és tehetség van – óriási lemaradást kellett behoznunk. De azóta sem szeretem Szegedet.

Ennek a gimnáziumnak köszönhetem dr. Farkas István osztályfőnökömet – történelmet tanított -, aki egy másik gondolkodásmódot hozott az életembe. Már 14 évesen jegyzetelni kellett az óráin, egyetemi szintű előadás volt vele minden óra, Megjegyzései, félmondatai hatására filmeket néztem meg, kritikákat írtam, könyvtárban kutattam könyvek után, egy új világot nyitott meg számomra, a XX. század irodalma, filmművészete, képzőművészete tárult fel előttem.

Dramaturg szerettem volna lenni, vagy irodalmár, vagy történész – vagy jogász.

Szegedről mindenképpen el akartam jönni, ezért az ELTÉ-re jelentkeztem, jogi karra, mert vonzott az a kép, ami bennem élt az igazságról és annak „szolgáltatásáról”.

Budapesten azonnal otthon éreztem magam. Könnyen tanultam a jogi tárgyakat is, s most is lenyűgöz a jog logikája és pontossága. Soha nem magoltam, mindig „értettem”. Ma is nagyon fontos számomra, hogy pontosan azt mondjam, írjam, amit gondolok, amit érzek.

Az egyetem után belevetettem magam a munkába. Imádtam tárgyalásra járni, jogszabályokat böngészni, periratokat írni – keresetleveleimet hazavittem Édesapámnak, mert büszke voltam arra, amit csináltam.

Sokat láttam, sokat tapasztaltam, és sok mindent megéltem. 1986-ban beteg lettem – ma már tudom, hogy ennek meg kellett történnie. Daganat, műtét, hosszú lábadozás édesanyámnál – és egy mindent eldöntő találkozás: belga természetgyógyászok jöttek ismeretlenül hozzánk nyaralni Abádszalókra. Tanítottak, gyógyítottak, megismerkedtettek a reflexológiával, bioenergiával, radiesztéziával, fitoterápiával, kineziológiával – s megint egy új világ, a természetgyógyászat és az ezotéria világa tárult fel előttem.

S hamarosan már dr. Oláh Andor, Török professzor, Ferencsik István, Szőke Lajos előadásait hallgattam, reflexológiát tanultam Bánszky Judittól, fitoterápiát Nagy Gézától – 1. sorszámú oklevelem van a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületétől, erre büszke vagyok -, természetgyógyászati immunológiát Oláh Andortól, tai chí kungot és kínai masszázst Wu professzortól, sok-sok tanfolyamot elvégeztem, tanultam radiesztéziát, íriszdiagnosztikát, táplálkozási terápiát, prána nadit, bioenergetikát, én szerveztem Magyarországon az első Univerzális Energia-terápia tanfolyamokat, behoztam a Dzsun Juan Chi Kungot is Kínából.

Közben évek óta természetgyógyászként dolgoztam, földsugárzást mértem, radiesztéziai és íriszdiagnosztikát végeztem, évekig jártuk Magyarországot Szőke Lajossal és Ferencsik Istvánnal – atyai jóbarátaim -, s tanulhattam tőlük. A TIT Kossuth Klubjában rendeltem, majd Voith Ági természetgyógyász studióját, a Transcentert vezettem.

1992-ben végeztem el az első kineziológia tanfolyamot Carol Ann Hontz amerikai kineziológusnál, s újabb rádöbbenés: nekem ezt meg kell tanulnom, erre vártam, ez az én utam. Nem értettem, hogy a világ miért nem veszi észre, milyen csoda van a kezében. Lázasan tanultam a módszert. Minden tanfolyamon ott voltam, megismertem, megtanultam több kineziológiai rendszert.

1994-ben nyitottam első saját rendelőmet. 1994-ben kineziológia oktatóvá váltam, s azonnal elkezdtem tanítani. Nagyon szeretek tanítani. Az Édesapámtól örökölt „vaslogika”, s a jogászi gondolkodásmód segít abban, hogy úgy építsem fel tanfolyamaimat, hogy hallgatóim valóban megértsék, átvegyék, elsajátítsák a tananyagot, s ehhez az érzelmi töltés a szeretetteli szenvedély, mely a kineziológiához fűz, a sok-sokezer kineziológiai oldás, amit végeztem.

Lételemem a tanulás és a tudásvágy. Munkám során egyre erősödött bennem a pszichológia iránti vonzalom, másoddiplomásként végeztem el a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a Mentálhigiénikus szakot.

S ismét egy nagy találkozás: Dr. Bugán Antal – a KLTE Pszichológiai Intézetének igazgatója. Pszichodráma vezetőnk volt a mentálhigiénikus karon. Fantasztikus volt megélni, átélni, ahogy „kibontott” egy-egy történetet, okfejtése, logikája, tudása egyszerűen lenyűgözött. Kineziológusi munkámban, a kliensekkel dolgozva egy más minőségű munkát végzek azóta, megtanultam rálátni az életre, észrevenni az összefüggéseket, megtalálni az analógiákat, összeállítani egy ember sors-történetét.

Harmadik diplomámat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Karán szereztem mint diplomás írásanalítikus, szakdolgozatomat a kineziológiai korrekciók hatásának rajzvizsgálati eszközökkel való méréséről írtam.

Negyedik diplomámat a Wesley János Lelkészképző Főiskolán szereztem, mint szakmediátor.

1996/97-ben nagy harcot folytattam az ellen, hogy a kineziológia a természetgyógyászat körébe kerüljön. Ma is vallom, a kineziológia nem sorolható a természetgyógyászati szakterületek közé, inkább pedagógiai illetve tanácsadási jellegű alternatív módszer. A kineziológia mégis bekerült a természetgyógyászati rendeletbe, s a rendelet szakmailag nem megfelelő részein sem sikerült változtatást elérni.

Több kineziológiai módszer/rendszer nemzetközi oktatója vagyok (Touch for Health, EDU-kineziológia, Three in One Concepts© – One Brain), az Európa Akadémián belül a Coach kineziológia© oktatását is bevezettük. Létrehoztam a Transzgenerácós Epigenetikus Kineziológia (TEK) rendszerét, mely egyedülálló módon hozta be az alternatív módszerek területére az epigenetikai szemléletet (akkor, amikor létrehoztuk, bizony nem volt még divatos hazánkban erről beszélni).

Természetgyógyászként 1997-től – annak feloszlatásáig – a Népjóléti Miniszter Természetgyógyászati Tanácsadó Testületének tagja voltam.

Tíz évet dolgoztam az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi szakfelügyelőjeként a „nem orvos által végezhető természetgyógyászati tevékenységek” területén.

1997-ben a Népjóléti Miniszter a kineziológiai módszerek területén honoris causa címmel ruházott fel.

Ugyancsak 1997 óta az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Intézetben (most: AEEK) vizsgáztató és szakértő vagyok több természetgyógyászati szakterületen: alternatív mozgás- és masszázsterápia, bioenergia, fitoterápia,  kineziológia, életmódtanácsadás és -terápia.

Ugyancsak szakértője vagyok a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának. 

1994-ben hoztam létre az ALTERNÁ-t – Londonban voltam, és egy éjjel arra ébredtem, hogy ez a név jár a fejemben. Több természetgyógyászati szakterületet oktatunk, de nekem az a hitvallásom, hogy mi nem vizsgára készítjük fel a természetgyógyászokat – ez csak „mellékterméke” az oktatásnak -, mi hivatást adunk a kezükbe. 2002-ben alapítottam meg az Európa Akadémiát, melynek keretében 2017. szeptemberében már a 29. évfolyamot indítjuk a kineziológus képzés területén.

2011-től 2015-ig a Komplementer Medicina Szakmai Kollégium Tanácsadó testületének titkáraként dolgoztam.

Rendkívül érdekel a mediáció módszere, az Igazságügyi Mediációs Névjegyzék tagja vagyok,  sokan fordulnak hozzám kapcsolati (válási, szülő-gyermek, stb.) problémájuk megoldása ügyében.

Büszkeségem az Akadémia mellett a Kineziológiai Magazin, mely 2009-ben indult el, tulajdonos–főszerkesztőjeként hatalmas öröm az a szeretet, ahogy olvasóink fogadják újságunkat.

S hogy miért éri meg ennyit dolgozni? Nemrég hívott fel egy anyuka, aki kisfiával járt hozzám, s 1997 óta nem láttam őket. Azt mondta, szeretné nekem megmutatni a „művemet”: a súlyos, veleszületett mozgáskoordinációs zavarral küzdő, túlsúlyos, zárkózott akkori kisfiú 27 kg-ot fogyott, maratoni futóversenyeken indul, kinyílt a világra, jelenleg szakképzett tenisz bíróként dolgozik.

Édesanyámat megkeresték Abádszalókon, hogy egy méregtelenítő kúra tanfolyam lesz, az előadó Budapestről érkezik. Édesanyám könnyes szemmel mesélte el, hogy az előadó megköszönte neki, hogy engem a világra hozott, mert „25 évvel ezelőtt, amikor mellrákos betegként az életéért küzdött, én mentettem meg az életét”. S ma már ő tanítja a hozzá forduló betegeket.

Ezért érdemes.